|
|
|
2012-05-01 00:49:37, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
IV. fejezet, 20. rész
,,Mintha a haza sorsa múlna rajtam..."
Ekkor már anya összeszegecselt csípőcsontokkal feküdt az ágyában. Nem is ettől volt olyan szomorú számomra, hogy beteg, hanem attól a szellemi leépültségtől, amiben teltek a mindennapjai! Hiába próbáltam vele ezekről a - számomra felemelő - történésekről beszélni, mert csak a mindennapi vegetációjával kapcsolatos történések jutottak el a tudatáig.
Lányom még nem heverte ki azt a lelki sérülést, amit a főiskoláról való eltávolítása okozott! Olyan kiábrándult volt, hogy hallani sem akart az én lelkesedésemről semmilyen politikai, kulturális- oktatási szervezkedés kapcsán!
Még évekig az volt az érzésem, egy-egy ilyen rendezvény után - hazaérve Pesterzsébetre - mintha egy másik világba, egy ,,Vörös Zónába" tévedtem volna!
Pedig, csodálatos érzés volt találkozni a világ minden tájáról összesereglett lányokkal, asszonyokkal! Volt ott a határon túli magyarok lakta területekről, Kanadától Ausztráliáig, Kecskeméttől Pécsig, Soprontól Nyíregyházáig, mindenféle foglalkozású és hitvallású női személy.
Ott hallottam először Jókai Anna írót. A női léthez kapcsolódó sorskérdésekről beszélt olyan szuggesztíven, ahogy én írtam erről a témáról - az akkor már a Magyar Írószövetség folyóiratának - a Magyar Napló szerkesztőségében leadott jeligés szociográfiámban.
Amiért szó szerint idézte Jókai Anna a következő szöveget a szociográfiámból:
- "Miért természetes az, ha egy "nagydarab", kövérkés, nehézkes mozgású (leány)gyereket nem akarnak minden áron balerinának kiképezni?" - "Azért, mert az alkalmatlanság fizikális, testi eredetű, mindenki számára látható, érzékszervekkel érzékelhető. Ugyanakkor a szellemi, lelki eredetű alkalmasság- vagy alkalmatlanság nagyon kevesek számára - és csak közvetve - érzékelhető."
már tudtam, hogy ő is tagja volt a zsűrinek. Legnagyobb meglepetésemre, felállva közbetapsoltak leány- és asszonytársaim. Csakhogy, Jókai Anna elfelejtette megemlíteni a szerző nevét. Vagyis, az én nevemet! Úgy adta elő, mintha az az ő saját gondolata lett volna... Én meg ott ültem - mert a bénultságtól nem tudtam fölállni - mint a mesebeli hamupipőke, és folyt a könnyem, mint két kis búvópatak.
Erőt vettem magamon és azzal vigasztaltam magamat, hogy: ,,lehetséges, majd díjazásban részesülök és azt követően meg fog a szociográfiám jelenni és attól fogva már kénytelen lesz mindenki megjelölni a szerzőt, ha idézni próbál tőlem". (Az azóta eltelt másfél évtized alatt ebből semmi, de semmi nem valósult meg. Ma is ugyanott tartok, ahol akkor.)
- Ott ismertem meg Sz. Fehér Violát, aki az árvák túlcsorduló szeretet-képességével és szeretet-éhségével - szép versekbe öntve mondja el érzéseit.
- Ott ismertem meg Törley Mária szobrászművészt és műveinek egy részét. Szép (női)-szoboralakjai a szeretet-szépség közvetítői. (Ott tudtam meg róla, hogy a híres Törley pezsgő-gyáros dédunokája.)
- Ott ismertem meg a Csillagszemű népi- gyermek-táncegyüttes vezetőjét. Az ötgyermekes családanya karcsún-szőkén olyan óvodákról mesélt, ahol a népi tánc hozzá tartozik a kicsinyek mindennapos tevékenységéhez. És, hogy ezzel, még mi mindent sajátítanak el gyermekkorban! Például, megtanulják a fiúk és lányok közti különbséget és azt a viselkedést, ami előkészítője lehet a későbbi egészséges párkapcsolat kialakításában.
Rajtuk kívül még számos, nagyszerű asszonyt ismerhettem meg! Például, Kovács Jánosnét, egy kecskeméti vendéglátós asszonyt, aki a színpadon, mikrofonba mondhatta vallomását életéről, munkájáról, hazaszeretetéről. Soha nem felejtem el egy mondatát: ,,Úgy kelek fel minden reggel és látok munkához, mintha a haza sorsa múlna rajtam..."
Évekkel később jöttem arra rá, hogy a háttérből Boross Péter világszövetségi elnöksége melletti kampány része volt tulajdonképpen ez az egész magyar nők világfóruma. Aztán, hogy nem választották meg őt a Magyarok Világszövetségének elnökévé, szépen el lett felejtve mindaz, amiről mi ott konferenciáztunk. Sőt, a Fidesz-kormányzás idején Boross Péter, mint miniszterelnöki tanácsadó, éberen őrködött azon, hogy az a bizonyos ,,Paktum" is be legyen tartva és a Magyarok Háza se kapjon többé állami támogatást a tevékenységéhez... Akkor nagyon büszke voltam arra, hogy részese lehettem azoknak az eseményeknek... Ma már inkább szégyellem, mert annyira nyilvánvaló volt, hogy egy újabb politikai játszma sakkfigurái voltunk csak... semmi több. De, hogy másfél évtized múlva is ez lesz a magyarországi közéletre jellemző, azt nem gondoltam volna. Ó, de sokszor keresztezte életutamat az az ember, aki kedvéért még Pongrátz Gergely is visszalépett a jelöltségtől Boross Péter javára. Közben, könnyes szemekkel nyilatkozta a kamerába, hogy: ,,Magyar testvéreim, fogjunk össze! Könyörgöm, merjünk indiánok lenni!". Döbbenten néztem a képernyőt és nem értettem, hogy miért akarja egy volt forradalmár, egy 1956-os hős azt, hogy a magyarok rezervátumává váljon Magyarország, ahol úgy élnénk, mint az indiánok Amerikában! ,,A csuda se akar indián lenni!".
,,Még szerencse, hogy sem őt, sem Boross Pétert nem választották meg a Magyarok Világszövetsége elnökévé!" - gondoltam magamban gyanútlanul. Viszont, ami ezt követően várt az új elnökre, Patrubány Miklósra, - hát az sem irigylésre méltó! Jókai Anna lett később a Fidesszel rokonszenvező író, akit meghívtak később a Nemzeti Konzultációs Testületbe is a 2006-os választási kampány alkalmával. Ott is meglátogattam őt és még számos előadására elmentem és próbáltam a közelébe férkőzni, hogy megbeszélhessem vele azt a bizonyos szociográfiai pályázatot és a tőlem idézett kitételt... Még ki is nyomtattam azt a bizonyos részt és úgy adtam át neki. Nem mondott semmit, hanem jelentőségteljesen nézett valakire a fejem fölött és akkor az a valaki odajött hozzám és finoman elvont Jókai Anna közeléből azzal, h. beszélgetést kezdeményezett velem. Ez a beszélgetés hamar véget ért... és én olyan gyorsan siettem el a rendezvényről, amilyen gyorsan csak lehetett. Pongrátz Gergelynek írtam később egy levelet, amire választ nem kaptam, csak jött a hír nem sokkal később, hogy szívrohamot kapott és meghalt. Pedig, nagyon szerettem volna vele beszélgetni!!!
A Magyar Nők Világfórumát még egy-két alkalommal megrendezték, de hogy még a helyi emdésefesek sem voltak kíváncsiak az ott történtekre, azon gondolkoztam, hogy kilépek a helyi szervezetből.
Azután, hogy a lakiteleki ,,Kistelepülések tanítóinak országos találkozója"-ra minden évben kaptam meghívót, letettem erről a szándékomról.
Az ott elhangzottak és tapasztaltak visszaadták azt a hitemet, hogy még élnek e hazában olyan emberek, akik hisznek Istenben, Hazában és a Család megtartó erejében! Hisznek abban, hogy kitartó munkával okos fiakat, leányokat nevelhetnek önmaguk, családjuk örömére, boldogságára és a haza javára!
Ezeket a tapasztalataimat sem tudtam megbeszélni párttársaimmal. Sőt, semmilyen lehetőséget nem kaptam, hogy bármit is tegyek azért, hogy Pesterzsébeten is megváltozzanak a dolgok. Ezért, elhatároztam: kilépek a helyi szervezetből.
Erre, a Millenniumi Országzászló átadásának ünnepsége után szántam rá magamat végleg. Dávid Ibolya hozta el Pesterzsébetre az országzászlót.
Az emeszpés polgármester ebből az alkalomból vendégül látta az emdéef helyi szervezetét a városházán. Nekem, pedig azt mondták, hogy a Szent Erzsébet templom előtt találkozunk. Ott tolongtam az emberek között és látnom kellett, amint az első sorokban már ott ülnek a párttársaim.
Odamentem hozzájuk, de közölték velem, hogy csak a névre szóló székekre szabad leülni. Az én nevemre nem találtunk névkártyát.
(Csatolva a korabeli Tátra-tér és Környéke c. helyi MDF-es folyóirat tudósítása a fotóval:
http://furaila.xfree.hu/241359
Dávid Ibolyáról és a mellette ülő - mindenhol felbukkanó és vezetői helyzetben lévő KDNP-s, Kolping-os, MDF-es, MIÉP-es, TIP-es, Jobbik-os... stb -Takács Istvánról.)
Elballagtam hátra, és ott hallgattam volna meg a polgármester és Dávid Ibolya beszédét, ha eljutott volna a hang hozzám és a körülöttünk állókhoz!
Azt lehetett hallani, amikor az MSZP-s polgármester átvette a szót és elcsukló hangon kijelentette:
- ,,...meghatódom attól, hogy megadatott nekem az a megtiszteltetés, hogy a Millenniumi Országzászlót én vehetem át, mint polgármester..."
*
Itt, azután elveszítettem a fonalat. Eszembe jutott, hogy milyen is az élet?! Hiszen évekkel korábban, ő volt az a tanárember, akit ,,megörökítettem" az ,,Akit az Isten is pedagógusnak teremtett" című fejezet végén.
Ő az, aki példát adott abból, hogyan lehet kimutatni a szeretetünket. Azért írtam meg, mert a mai rohanó életben sem a szülők, sem a pedagógusok nem fordítanak figyelmet a szeretet gesztusaira!
Az a két ember - az én akkori kollégáim - példát adtak tanítványaiknak a szeretet gesztusából, amire a gyerekek nagyon egészséges ösztönnel reagáltak!
Idézem: ,,És akkor megtörtént a csoda! A gyerekek átölelték őket és úgy táncoltak együtt, mint egy nagy család: anya-apa és fürtökben a gyerekek!"
Akkor, azon az iskolakarácsonyon még senki nem gondolt arra, hogy hamarosan történelmi- a rendszerváltozásnak nevezett esemény fog lezajlani Magyarországon és annak egyik, helyi vezéralakja lesz az a tanárember!
És arra sem, hogy el fog válni a feleségétől és egy harmadik nőt vesz majd feleségül...Viszont, a politikai karrierjét mindig is nagy költséggel és módszeresen egyengették.Vele párhuzamosan, viszont az én kezdeményezéseimet folyamatosan elfojtották és mindenhonnan kimellőztek... és a feladatok közelébe sem kerülhettem. Amikor egy saját szerkesztésű kis helyi (újság)kiadványt szerettem volna megjelentetni, akkor azt mondta az akkori helyi emdéef szervezet elnőke, hogy, "Ha nem hagyod abba az irkálgatást, a fidesz úgy el fog rabolni, hogy a családod soha többé nem fog tudni megtalálni..."
Matriota Milona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szociográfiámban, hazaszeretetéről, tapasztalataimat, szociográfiámból, konferenciáztunk, miniszterelnöki, lelkesedésemről, világszövetsége, megbeszélhessem, világszövetségi, érzékszervekkel, szobrászművészt, tanítványaiknak, csípőcsontokkal, összeszegecselt, tevékenységéhez, sorskérdésekről, megtiszteltetés, pesterzsébeten, pesterzsébetre, alkalmatlanság, megváltozzanak, vegetációjával, tulajdonképpen, közbetapsoltak, kezdeményezett, párttársaimmal, kistelepülések, megörökítettem, magyarországon, kialakításában, összesereglett, meglepetésemre, asszonytársaim, szeretetünket, szociográfiám, haza sorsa, szellemi leépültségtől, mindennapi vegetációjával, lelki sérülést, főiskoláról való, másik világba, világ minden, határon túli, következő szöveget, alkalmatlanság fizikális, szerző nevét, mesebeli hamupipőke, szociográfiám jelenni, azóta eltelt, árvák túlcsorduló, szeretet-szépség közvetítői, Vörös Zónába”, Kanadától Ausztráliáig, Kecskeméttől Pécsig, Soprontól Nyíregyházáig, Jókai Anna, Magyar Írószövetség, Magyar Napló, Fehér Violát, Törley Mária, Kovács Jánosnét, Boross Péter, Magyarok Világszövetségének, Magyarok Háza, Pongrátz Gergely, Boross Pétert, Magyarok Világszövetsége, Patrubány Miklósra, Nemzeti Konzultációs Testületbe, Pongrátz Gergelynek, Magyar Nők Világfórumát, Millenniumi Országzászló, Dávid Ibolya, Szent Erzsébet, Dávid Ibolyáról, Millenniumi Országzászlót, Matriota Milona,
|
|
|
|
|
|
| Facebookon kaptam Beney Zsuzsa Minden szülő a lényével nevel. Facebookon kaptam Facebookon kaptam A keserű igazság Emlék Föld napja április 22 próbáljuk ki az őszinteséget Az Európai Unió is foglalkozik... Facebookon kaptam Zilahy Lajos gondolata Őrangyalod, ha vigyáz rád... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Egyik kedvenc festőm Fernando ... képre írva Alvó cica Nehezen engedem Facebookon kaptam Facebookon kaptam Az idő elsodorja létezésünk Volt egy... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam A Föld napja Facebookon kaptam Aki szeret, annak senki sem id... Föld napja április 22 Föld napja április 22 Paul David Tripp Április 25 Az embernek a társa: hiányzik. Facebookon kaptam Pocsai Piroska - NE SIESS! Mosolyogtál már ma? Volt egy... Facebookon kaptam Az elfogadásnak... Az elfogadásnak... Facebookon kaptam Ázzal aki csak szép Vannak arcok Ahogy emelkedik a rezgés... Facebookon kaptam Szép estét kedves látogatóimna... Föld napja április 22 Maradék idő William Shakespeare idézet Facebookon kaptam Az embernek a társa: hiányzik. Szép estét kedves látogatóimna... Emlék Gárdonyi Géza - Április végén Facebookon kaptam Facebookon kaptam Gizike bar... Lábad nyomát megőrzi a föld. Facebookon kaptam Cs Ildikótól Facebookon kaptam Krisztinától Facebookon kaptam Mosolyogtál már ma? Mindenünk, amink van, amit sze... Facebookon kaptam Bella István: Zsoltár A fák lelke Pocsai Piroska - NE SIESS! Őrangyalod, ha vigyáz rád... Aki szeret, annak senki sem id... Az udvariasság alapja: önismer... Szent György nap Emlék A hét szűk esztendő Facebookon kaptam Föld napja április 22 Facebookon kaptam Ázzal aki csak szép Facebookon kaptam Facebookon kaptam Fodor Ákos költő, Facebookon kaptam Facebookon kaptam Amit átélünk, Ez a jó az alvásban. Facebookon kaptam Facebookon kaptam Esti kép Próbálkozni kell ahhoz, Paul David Tripp Április 26 Szép estét Facebookon kaptam Muratáj Facebookon kaptam Vannak arcok Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Alvó cica Facebookon kaptam Cs Ildikótól Becsüld meg azt amid van,...
|
|
|
|
|
|
| haza sorsa, szellemi leépültségtől, mindennapi vegetációjával, lelki sérülést, főiskoláról való, másik világba, világ minden, határon túli, következő szöveget, alkalmatlanság fizikális, szerző nevét, mesebeli hamupipőke, szociográfiám jelenni, azóta eltelt, árvák túlcsorduló, szeretet-szépség közvetítői, híres Törley, ötgyermekes családanya, népi tánc, kicsinyek mindennapos, későbbi egészséges, kecskeméti vendéglátós, háttérből Boross, egész magyar, újabb politikai, magyarországi közéletre, jelöltségtől Boross, volt forradalmár, magyarok rezervátumává, indiánok Amerikában, 2006-os választási, közelébe férkőzni, bizonyos szociográfiai, tőlem idézett, bizonyos részt, fejem fölött, beszélgetés hamar, helyi emdésefesek, helyi szervezetből, lakiteleki „, haza javára, emeszpés polgármester, alkalomból vendégül, emdéef helyi, emberek között, első sorokban, névre szóló, korabeli Tátra-tér, hang hozzám, körülöttünk állókhoz, szeretet gesztusaira, szeretet gesztusából, gyerekek nagyon, gyerekek átölelték, nagy család, politikai karrierjét, feladatok közelébe, saját szerkesztésű, akkori helyi, családod soha, szociográfiámban, hazaszeretetéről, tapasztalataimat, szociográfiámból, konferenciáztunk, miniszterelnöki, lelkesedésemről, világszövetsége, megbeszélhessem, világszövetségi, érzékszervekkel, szobrászművészt, tanítványaiknak, csípőcsontokkal, összeszegecselt, tevékenységéhez, sorskérdésekről, megtiszteltetés, pesterzsébeten, pesterzsébetre, alkalmatlanság, megváltozzanak, vegetációjával, tulajdonképpen, közbetapsoltak, kezdeményezett, párttársaimmal, kistelepülések, megörökítettem, magyarországon, kialakításában, összesereglett, meglepetésemre, asszonytársaim, szeretetünket, szociográfiám, nyíregyházáig, elveszítettem, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1947
- e Hét: 7455
- e Hónap: 16059
- e Év: 52000
|
|
|
Offline
